Az első támadást a Madrid vezette, de az első veszély két perc után a madridiak kapuja előtt adódott: Mark van Bommel 25 méteres lövése kijött Iker Casillasról, de a kipattanót felszedte Samuel Eto’o elől a Real portása.

Egy perccel később Roberto Carlos ragadt be, így van Bommel egyedül törhetett kapura, ám hiába emelte át a kifutó Casillast, labdája épphogy a jobb kapufa mellett pattogott el.

Ezután is támadásban maradt a Barca, de némi bírói segítség is kellett a vezető gól megszerzéséhez. Van Bommel ugyanis szántszándékkal átesett a kétségkívül rossz ütemben becsúszó Roberto Carlos lábán, a játékvezető pedig büntetőt ítélt, amelyet Ronaldinho magabiztosan értékesített. Ráadásul reklamálásért Guti és Roberto Carlos is kapott egy-egy sárga lapot.

Aztán két perc múlva a brazil balhátvéd már mehetett is zuhanyozni: addig folytatta a szövegelést, míg Medina Cantalejo játékvezető fel nem mutatta neki a piros lapot.

A kiállítás után kissé visszavett a tempóból a Barca, bár így is jóval többet birtokolták a labdát a katalánok. A Madridba a tinisztár Robinho helyett Meija állt be, hogy egy kis stabilitást adjon a királyi gárda átjáróházhoz hasonló középpályájának.

A 36. percben szinte a semmiből egyenlített a Real: Ronaldo hagyta ott Julio Baptista kiugratása után a meghúzódva sántikáló (és kisvártatva lecserélt) Mottát, és a kapujából kifutó Victor Valdés felett okosan a hálóba emelt – ez volt a vendégek egyetlen kapura lövése az első félidőben, és mint később kiderült, az egész meccsen is.

A szünetben Frank Rijkaard tudatosíthatta az övéiben, hogy emberelőnyben fociznak, ráadásul gyakorlatilag a bajnoki címért, így ismét egy agresszív, támadólag föllépő Barcelona futott ki a pályára. Ennek megfelelően Eto’o, majd Ronaldinho is veszélyeztetett, de mindkettejük lövése kicsivel célt tévesztett. A másik oldalon Julio Baptista kanalazott kicsivel fölé tíz méterről.

Támadásban maradt a Barcelona, amelybe 56 perc után a második félidőre eltűnt van Bommel helyett Giuly állt, és egyre-másra dolgozták is ki a helyzeteket, de minden lehetőségük kimaradt – Henrik Larsson például öt méterről lőhetett volna, mielőtt lelopták a lábáról a labdát.

A 66. percben Ronaldo harcolt ki egy tizenegyest, legalábbis saját elképzelése szerint. A Real iránti elfogultsággal a legrosszabb indulattal sem vádolható játékvezető azonban inkább a kétszeres aranylabdásnak adott sárgát színészkedésért. Szó ami szó, Ronaldo nem habozott elesni, amint Oleguer a karjához ért, de a Barcelona hátvédje azért megrángatta a brazil mezét – adtak már hasonlóan kétes esetért tizenegyest, nem is kellene messze menni a példáért…

A 70. percben Ronaldinho szabadrúgás utáni ismétlését védte bravúrral Casillas (a sokat szereplő Medina Cantalejo közben adott még egy sárga lapot a sorfalban kilenc helyett következetesen nyolc és háromnegyed méterre álló Julio Baptistának), majd három veszélyes szöglet miatt kellett izgulniuk a madridi védőknek.

Ronaldinhónak egy berohanó (a ruháján lévő felirat tanúsága szerint legalábbis) marokkói fiatalember miatt kellett aggódnia, aki nemes egyszerűséggel a brazil zseni lábai elé vetette magát, mielőtt a biztonságiak a földbe döngölték.
Ekkorra már csak másodpercekre tudta megszerezni a labdát a Real, amely Gravesen vétlennek látszó tizenhatoson belüli kezezése után megúszott egy megadható büntetőt is. A másik oldalon a madridi csatárok próbáltak erényt kovácsolni a bíró pocsék formájából, és Beckham beadása után egy emberként vetették magukat a földre tizenegyest remélve, minden következmény nélkül persze. Közben a Sergio Ramosszal összefejelt Puyolt le kellett cserélni, Gabri állt a helyére.

A meccs végéig megmaradt a katalánok mezőnyfölénye, és még a 92. percben is megszerezhették volna a győzelmet, Belletti beadását Henrik Larsson azonban centiméterekkel a jobb kapufa mellé bólintotta, így maradt az 1-1-es döntetlen.

A játékvezető rokonszenvét sem élvező Real Madrid tíz emberrel hősiesen védekezve tulajdonképpen rászolgált az egy pontra, elsősorban Sergio Ramos és Iker Casillas volt elemében a galaktikusoknál. A számtalan helyzetet kihagyó Barcelona viszont így is megnyerte volna a találkozót, ha a helyzeteiknek csak töredékét kihasználják, vagy a futballban is van döntő fölény miatti leléptetés. A 12:0-s szögletarány, a 68-32-es labdabirtoklási arány, vagy a kapuralövések száma (11 az 1 ellen) mind arról árulkodik, hogy a hazaiak lefocizták a pályáról nemes ellenfelüket. A Barcának emellett ez a döntetlen is nagy lépést jelent a bajnoki cím felé, de a Benfica elleni BL-negyeddöntőn a mostaninál nagyobb határozottságra lesz szükségük a kapu előtt.