A franciák meglepő türelemmel fogadták a fővárosukat elárasztó angol és katalán drukkereket. Néhány órával az esti döntőt megelőzően már tízezrek várták a mérkőzésnek otthont adó, 80 ezer néző befogadására alkalmas Stade de France stadion előtt a két elitalakulat csúcstalálkozóját. Az Arsenal és a Barcelona szurkolói szerdán nem csak a stadion előtt adtak "hangversenyt", hanem Párizs legforgalmasabb turisztikai látványosságainál is.
Az Eiffel-torony környékén katalán túlerő dominált: a hatalmas szimbólum alatt a vehemens spanyolok petárdaáradattal, görögtüzekkel és ütemes dallamokkal köszöntötték az arra elhaladó szigetországiakat, mindezt a lehető legbarátságosabban. Az Ágyúsok hívei maguk is népes csoportokban rótták a francia főváros hangulatos utcáit és tereit, ám igazán az útmenti kocsmákban és kávéházakban több méretes korsó társaságában engedtek fel igazán.
A két tábor irigylésre méltó kölcsönös tisztelettel, már-már szeretettel "kergette" egymást a különleges panorámát nyújtó Trocadero parkjában. Az UEFA és a francia szervezők itt alakították ki a "Bajnokok Fesztiválját", egy hatalmas "BL-majálist". A szurkolók a parkos, szökőkutas területen felállított műfüves futballpályán - sorban állás után - maguk is belerúghattak egyet a szerda esti mérkőzés hivatalos labdájába.
A bátortalanabbak sorban állhattak az eredeti BL-serleget bemutató rögtönzött kiállításon, vagy egyéb BL-emléktárgyakért. A téren közös sörözgetéssel, énekelgetéssel és mókázással múlatta az időt a két tábor drukkerhada.
Rengetegen érkeztek Párizsba, nem hivatalos becslések szerint 60-70 ezer fanatikus érkezett a Szajna-parti városba, ahol mindössze 21-21 ezer drukkernek lesz lehetősége személyesen is helyet foglalni Európa egyik legpatinásabb stadionjában.
A Sacré-Coeur és a Montmartre környékén csakúgy, mint a Notre Dame szentélyében a tudósító álmélkodva állapíthatta meg: amíg az angolok "illedelmes turistaként" csak minden második pillanatban szegték meg a fotózási tilalmat, addig a katalánok közül többen is Barcelona-sálat morzsolva ujjaik között fohászkodtak - alighanem a szerda esti sikerért.
Miközben a mindig zsúfolt Párizsban több 10 ezerrel többen töltötték meg az utcákat, a helyiek meglepő nyugalommal és türelemmel figyelték a vendég szurkolókat. A metrókon megmosolyogták a daloló drukkereket, még az autósok is sokkal figyelmesebbek voltak a volánok mögött, legfeljebb egy-egy csatakiáltással reagáltak a látottakra.
Két órával a hivatalos kezdés előtt szállingóztak be a stadionba az első drukkerek. Látszatra a spanyolok tűntek bizakodóbbnak, igaz, az angolok is megadták a módját annak, hogy jól érezzék magukat. Az MTI-nek nyilatkozó Barnie McCahann Észak-Írországból érkezett barátaival a szerdai döntőre. Mint azt a hatvanas éveinek közepén járó Arsenal-mezes férfi elmondta: nem sajnálta a 400 eurót a mérkőzésre, hiszen "ez a nap első sorban arról szól, hogy érezzük jól magunkat, ha az Arsenal nyerni tudna, az maga lenne a mennyei csoda".
Labdarúgó Bajnokok Ligája, döntő: FC Barcelona (spanyol) - Arsenal FC (angol) 2-1 (0-1) Párizs, Saint-Denis-stadion, 80 ezer néző v.: Terje Hauge (norvég) Barcelona: Valdés - Oleguer (Belletti, 71.), Marquez, Puyol, van Bronckhorst - Deco, Edmílson (Iniesta, 46.), van Bommel (H. Larsson, 61.) - Giuly, Eto'o, Ronaldinho. Arsenal: Lehmann - Eboué, Touré, Campbell, Cole - Pires (Almunia, 20.), Gilberto, Ljungberg, Fabregas (Flamini, 74.), Hleb (Reyes, 85.) - Henry. gól: Eto'o (76.), Belletti (81.), illetve S. Campbell (37.) sárga lap: Eboué (22.), Henry (51.), illetve Oleguer (69.), Larsson (93.) piros lap: Lehmann (18.)
Első félidő
Mindkét együttes szakvezetője változtatott "szokásos" taktikáján: Frank Rijkaard középre tette Ronaldinhót, s a balszélen Samuel Eto'o foglalta el a brazil helyét, miközben Arsene Wenger - Fredrik Ljungberg helyett - ezúttal Robert Pirest küldte Thierry Henry mögé.
Az Arsenal kezdte jobban a mérkőzést, nem nagy meglepetésre Henry hozta rá a frászt kétszer is a katalán rajongókra. Az Ágyúsok gall támadója a 2. percben - megelőzvén Oleguer Presast -, 4 méterről lőtt tiszta helyzetben Víctor Valdésbe, majd pár szempillantással később 18-ról szúrta rá a tavalyi esztendő aranycipőse. A csatár és a kapus különcsatáját másodszor is utóbbi nyerte meg.
A 8. percben jött az első katalán helyzetecske, a honfitársai előtt játszó - és a vb-re utazó válogatott keretből meglepetésre kimaradt - Ludovic Giuly iramodott meg a jobbszélen, majd cimbalomszögből lőtt, ám Jens Lehmann fölé pöckölte a labdát.
Bemutatkozott Ronaldinho is: a jelenkor legjobb futballistája 24 méterről, szabadrúgásból tekert kapura, de nem eléggé, mert a labda elkerülte a jobb felsőt. A pályán kiegyenlített küzdelem zajlott, a Barca pedig egy újabb távoli kísérlettel próbálkozott: Deco 20-as suhintása csemege volt az angolok német kapusának.
A 18. percben emberelőnybe került Frank Rijkaard csapata. Az üresen kapura törő Eto'ót a 16-os vonalánál letarolta Lehmann, s ezért a norvég Terje Hauge kiállította az Arsenal-hálóőrt. Az érkező Giuly bár az üres kapuba gurított, a bíró már lefújta az akciót, ezért nem adták meg a katalán gólt. Pires helyett bejött a spanyol nemzetiségű cserekapus Manuel Almunia. A 16,2 méterről elvégzett Ronaldinho-szabadrúgás elegánsan libbent el - a jobb kapufa mellett.
A létszámcsökkenés nem tett jót a meccsnek, a Barcelona birtokolta többet a labdát (a 35. percig például 59:41 arányban), de nem tudta érdemben áttörni a londoniak betonvédelmét. Wenger mester célja minden bizonnyal az volt, hogy jól szervezett védelmével kibekkeli a Barca-próbálkozásokat, kontrákat követően pedig megpróbál előnyhöz jutni, például egy Henry-találatattal.
És láss csodát, az Arsenal a 37. percben megszerezte a vezetést, annyi különbséggel, hogy Henry nem gólt lőtt, hanem előkészített egyet. A 11-es ponttal egyvonalban, a jobb oldalról végezhetett el szabadrúgást, mesterien ívelt a kapu elé, a legmagasabbra Sol Campbell ugrott, és 6 méterről szépen és erőteljesen fejelt a jobb felső sarokba (0-1).
A Barca ekkor azonnali letámadásba kezdett, szinte 11 emberrel rohamozta az angol oldalt, és egy nagy helyzetet sikerült kiharcolnia: a 47. percben Ronaldinho passza után Eto'o villámgyorsan lefordult - a gólszerző - Campbellről, ballal, 8 méterről azonnal lőtt, a labdába Almunia picit belekapott, így az a kapufáról pattant ki.
Második félidő
Rijkaard edző kevert egyet a képzeletbeli kártyapaklin, és Edmílson helyett Andrés Iniestát küldte be a pályára. Egy Henry-sárga után - az 54. percben - az említett spanyol középpályás szépen játszotta tisztára magát az Arsenal-tizenhatos tájékán, majd távoli bombájánál Almuniának kellett résen lenni.
Két percre rá a kissé formán kívül játszó Ronaldinho újabb pontrúgása következett, de előbb a sorfalba, majd csúnyán mellé lőtt. A 61. percben újabb támadót küldött pályára az FCB trénere, a védekező középpályás Mark van Bommelt a gólérzékeny Henrik Larsson váltotta - a svédek veterán csillaga utolsó Barca-meccseinek egyikén lépett pályára.
A fehérorosz Alekszandr Hleb lopakodott előre a második játékrész derekán, és egy fazonigazítás után, 15 méterről, ballal a jobb alsó mellé gurított. Nem sokkal később Henry balszélsőként villogott, ám közeledvén a kapushoz elakadt labdája Valdésben.
A 69. minutumban Hleb szöktette pazarul - ki mást, mint - Henryt, aki egyedül vezethette kapura a labdát, de 12 méterről a Barca-hálóőrbe gurított. A másik oldalon Ronaldinho sokkal a jobb alsó mellé lőtt, majd a jobb ötös sarkánál tűnt fel, de elcsúszott, így nem tudta a hálóba varázsolni a labdát.
Érdekes, de nem volt érezhető igazán, hogy a Barcelona emberelőnyben játszik, hiszen az Arsenalnak is volt annyi helyzete, mint BL-döntős riválisának. A 76. percben így némiképp váratlanul egyenlítettek a katalánok: Iniesta labdáját a 16-oson belül helyezkedő Henrik Larsson pazarul tett le a bal oldalán érkező Eto'o elé, a kameruni csatár, Afrika legjobb játékosa pedig egy csel után, az ötös bal sarkáról a rövid alsóba vágta a labdát (1-1).
Hosszabbítás következik? A gránátvörös-kékek cserejátékosai elég gyorsan megválaszolták a kérdést. A 16-os jobbszélén Henke ezúttal a sebesen érkező Juliano Bellettit hozta remek helyzetbe, a brazil jobb-bekk pedig kissé kisodródott helyzetből, 6 méterről Almunia lábai között lőtt a hálóba (2-1).
A Barcelona megérdemelten hódította el a trófeát, míg az Arsenal - amely szeptember 27-e után kapott gólt BL-találkozón - az ezüstérem mellett legalább annak örülhet, hogy nem "feleslegesen" lett negyedik az angol bajnokságban, hiszen így jövőre újra indulhat a legrangosabb európai kupasorozatban.
* * *
A Bajnokok Ligája 2005-2006-os szezonjának góllövőlistája: 1. Andrij Sevcsenko (AC Milan) 9 gólos 2. Ronaldinho (FC Barcelona) 7 3. David Trezeguet (Juventus), Samuel Eto,o (FC Barcelona) 6-6 5. Adriano (Internazionale), Thierry Henry (Arsenal), Kaká (AC Milan), Johan Micoud (Werder Bremen) 5-5.
|