BAJNOK A DVSC!!!
BARBI 2006.06.04. 13:17
4-1-re vertük a Pápát, a Fehérvár pedig 3-1-re az (f)újpestet, ami azt jelenti, hogy megvédtük bajnoki címünket!!!
Borsodi Liga, 30. (utolsó) forduló: DVSC-AVE Ásványvíz - Lombard FC Pápa 4-1 (2-1) Debrecen, 11 000 néző, V: Szabó S. DVSC: Csernyánszki - Bernáth, Éger, Máté, Szatmári - Dombi, Vukmir, Sándor T., Halmosi (Dzsudzsák, 83.) - Bogdanovic (Madar, 86.), Brnovic (Sidibe, 82.) Pápa: Szűcs - Varga D., Farkas A., Lipták, Mumba - Lalli (Müller, 67.), Simpson (Kozarek, 55.), Lungu, Szabó II Z. - Homma, Fabinho gól: Sándor T. (21.), Brnovic (43.), Halmosi (57.), Bogdanovic (84.), illetve Fabinho (41.)
A találkozó előtt Zilahi Zoltán-díjat kapott a hazai gárda legjobb embere a szezonban, aki ezúttal Sándor Tamás volt. A szakadó eső ellenére majdnem telt ház volt Debrecenben az NB1 utolsó, mindent eldöntő fordulójában, amikor a LOKIKA ellenfele a Pápa volt. A tét a bajnoki cím, amihez az újpest botlása is kellett. A mérkőzést jól kezdtük, sorra dolgoztuk ki a helyzeteket, de vagy az utolsó passz nem jött össze, vagy a befejezésbe csúszott hiba. A bíró 3 11-es szituációban is ellenünk ítélt, ebből egy tényleg nem volt az, viszont a másik 2...De Sándor Tamás gyönyörű találatával végül sikerült megszerezni az előnyt. Továbbra is voltak helyzeteink, de egyik sem talált kapuba, és jött a "szokásos", a kihagyott helyzetek megbusszulták magukat, a Páppa csapata kiegyenlített.Ezután is ment előre csapatunk, Szűcs, a vendégek kapusa nagyokat védett, de nem tudta megakadályozni az újabb gólt. Brnovics,Halmosi, és Bogdanovics is betalált, így 4-1-re nyert csapatunk. Ezzel a meccsel egy időben pedig ment az újpest-Fehérvár meccs (szurkolóink is hangot adtak, hogy azon a meccsen kit favorizálnak), s először örömmel hallhattuk, hogy emberhátrányban játszik a fővárosi csapat, mert Rajczit kiállították, majd jött a hidegzuhany, (ha eddig nem áztunk volna meg eléggé...)vezetést szerzett az újpest...mindenki elszomorodott, de a remény nem hallt meg, hisz sok volt hátra abból a meccsből...És mintha meghallották volna imáinkat a Fehérváriak, kiegyenlítettek, s hatalmas örömmámorban úszott innentől kezdve az Oláh Gábor utca.A melegítő játékosok is a b-középtől tudták meg a nagy hírt, s mindegyikőjük arcára mosoly ült, egyedül Sidibe állt megdöbbenten, nem tudta felfogni...Jött a hír, kiállították Tóth Norbertet is...ekkor már mindenki érezte, ismét bajnokcsapatot köszönthetünk Debrecenben. S nemsokára jött a még jobb hír, már vezet is a vidéki alakulat.Aztán már 3-1. A mi meccsünknek már vége volt, a másikból még volt 3 perc, de már mindenki tudta, megvan a bajnokság!!!Sidi pedig még mindig nem tudta felfogni...örömében sírt...aztán hivatalosan is bejelentették, vége a meccsnek, 3-1. A játékosaink körbefutották a pályát, hasoncsúsztak, együtt kiabálták szurkolóikkal (velünk), hogy mi vagyunk a legjobbak olé, oléé...Jött az éremátadás, és a kupa átadása, majd a Kossuth téren a buli. Az eső ellenére nagyon sokan ünnepeltek a fiúkkal, akik kisvanattal jöttek a főtérre. A buli után pedig közös vacsira mentek...
21. perc: egy debreceni támadás végén az év legjobb Loki-játékosának megválasztott Sándor Tamás 22 méterről, elemi erővel lőtte ki a pápai kapu jobb sarkát (1-0).
41. perc: egy remek előreívelést követően Fabinho kiváló ütemben fejelte meg a labdát, amely a hazai csapat hálójában kötött ki (1-1).
43. perc: nem sokáig örülhettek a vendégek: Sándor Tamás szabadrúgását Szűcs kiütötte, de a jobb oldalon berobbanó Éger középre passzolta a labdát, majd nagy kavarodás után Brnovic közelről a kapuba passzolta azt (2-1).
57. perc: nagy erővel támadott a Debrecen, aminek a végén hatalmas kavarodás alakult ki a pápai 16-oson belül. A lecsorgó labdát megszerző Halmosi higgadtan kivárt, majd 9 méterről, okosan a kapu jobb alsó sarkába csavarta a labdát (3-1).
84. perc: a berobbanó Bogdanovic 13 méterről Szűcs lába mellett szép találatot szerzett a hazai csapat számára (4-1).
A DVSC-AVE Ásványvíz csapata zsinórban második bajnoki címét szerezte meg szombaton este a magyar labdarúgó élvonalban, és a zuhogó eső sem tartotta távol a boldog szurkolókat attól, hogy alaposan megünnepeljék kedvenceik diadalát.
Mivel az utolsó fordulóban nemcsak a debreceniek kezében volt az aranyéremhez vezető út kulcsa, ezért a hivatalos városi ceremónián, a Kossuth téren összegyűlt mintegy tízezres tömeg örömittas skandálásából kijutott az Újpestet 3-1-re legyőző FC Fehérvár együttesének is, ám a főszereplők természetesen a piros-fehér klub játékosai, vezetői voltak.
A bőséges égi áldás senkit sem zavart, a mámoros drukkerek torkából zúgtak a Hajrá Loki! és a Bajnokcsapat, bajnokcsapat! rigmusok, de az ünnepélyességet fokozandó elhangzott a Himnusz is. Egy parádés, mintegy húszperces tűzijáték is színesítette a programot, a tömeg folyamatosan énekelt, láthatóan mindenki roppant boldog volt.
A téren felállított színpadra aztán egyesével léptek fel a főszereplők, maguk a csapat játékosai, majd a vezetőség, végül a városi elöljárók is.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere köszöntötte az együttest, majd egy rövid áttekintést adott az elmúlt hét év eredményeiből. Beszéde végén kijelentette: jövőre meglesz a harmadik is! Szima Gábor, a hajdúsági klubot működtető DVSC Futball Szervező Rt. elnöke is úszott a boldogságban, és külön kiemelte a debreceni szurkolók hozzáállását, buzdítását. Arról is szót ejtett, hogy az idén talán kevesebben bíztak a DVSC végső sikerében, ám az együttes megmutatta, hogy valódi sportemberek alkotják, akik a külső nehézségek ellenére is a legjobbak tudtak lenni.
Supka Attila vezetőedző is mondott néhány szót, majd amikor Sándor Tamás, a Loki csapatkapitánya kitörő örömmel és büszkeséggel üdvözölte, hogy a zord időjárás ellenére is ilyen sokan összegyűltek a téren, talán még inkább emelkedett a hangulat.
A hivatalos ünnepség után a szurkolók nagy része nem hazafelé, hanem - ahogy ilyenkor dukál - egy-egy vendéglátóipari egység felé vette az irányt, és hajnalig, illetve reggelig mulatott, ünnepelve az újabb bajnoki címet, képzeletben pedig már felvázolva az Arsenal, a Liverpool vagy a Valencia elleni esetleges BL-meccsek koreográfiáját. |
FIÚK, KÖSZÖNJÜK NEKTEK EZT A GYÖNYÖRŰ IDÉNYT, HÁLÁSAK VAGYUNK A SORSNAK, HOGY DEBERECENIEK VAGYUNK, MERT NEKÜNK VAN A LEGJOBB CSAPATUNK!!!JÖVŐRE ISMÉT KOSSUTH TÉR ;)
Szima Gábor, a DVSC elnöke: „Valaki hibázott! Nincsen sör! Majd kivizsgáljuk az esetet! Komolyra fordítva a szót, nincs differencia a tavalyi és az idei bajnoki címünk között, már ami az öröm mértékét illeti. Többen is temettek minket, mégis a csúcsra jutottunk. A Debrecen nem vidéki kiscsapat többé! Az ország vezető klubja!”
Szilágyi Sándor, a DVSC ügyvezetője: „Csatákat vesztettünk ugyan, de a háborút mi nyertük!”
Herczeg András, a DVSC másodedzője: „Az utolsó pillanatig nem akartam beleélni magam, hogy sikerült a duplázás. Belül végig reménykedtem, és nagyon akartam ezt a sikert. Csodálatos, hogy valóra vált a célunk, az álmunk!”
Sándor Tamás csapatkapitány: „Büszke vagyok a csapatunkra, a közönségünkre, arra, hogy zuhogó esőben is kitartottak mellettünk, s együtt ünnepelhetünk.”
Csernyánszki Norbert örülhet, ô a legjobb magyar csapat kapuját védhette
Csernyánszki Norbert: „Bár végig hallottam, hogy a lelátóról mit kiabálnak a szurkolók, a fehérváriak Puskás-stadionbeli egyenlítő góljának jelzése elkerülte a figyelmemet. Nem csoda, az ellenfél készült szabadrúgáshoz, a labdára és az előttem elterülő pocsolyákra figyeltem… A futball igazságot szolgáltatott.”
Ibrahim Sidibe: „Imádkoztam a kispadon, hogy minél hamarabb vezetést szerezzünk, és fohászkodtam a Fehérvár sikeréért is. Ez az első élvonalbeli felnőtt bajnoki címem. Végtelen a boldogságom!”
Éger László: „Szeretném megköszönni a Fehérvárnak, hogy a segítségünkre volt, gratulálok Csertői Aurél csapatának a bronzéremhez. A harmadik aranyérmemet nyertem, egytől egyig vidéki klubbal. Nem tudok különbséget tenni köztük, annyira szépek…”
Halmosi Péter: „Hű, de nehéz volt! Hatalmas bravúrnak tartom a címvédést. Nagyon sokat köszönhetek a Lokinak. Egyelőre ünnepelni szeretnék, a jövőmet illetően olyan döntést kívánok hozni, ami nemcsak az én, hanem a Debrecen érdekeit is szolgálja.”
Szatmári Csaba: „Mi hoztuk a kötelezőt, a Fehérvár pedig a bravúrt. Még legalább három évig nem hagyom abba a futballt, s abba talán még a harmadik bajnoki cím is beleférhet.”
Bernáth Csaba: „Félelmetes volt, hogy szinte az utolsó pillanatig nyílt volt az elsőség kérdése. El sem tudom mondani, mit éreztem bent a pályán…”
Böőr Zoltán: „Az Újpestnek állt a bajnokság, de parádés tettnek tartom, hogy egy vidéki csapat egymás után kétszer is az élen végez.”
Dzsudzsák Balázs: „Szinte végig eksztázisban voltunk a kispadon is. De azért nagy boldogság, hogy egy ilyen meccsen a végén szóhoz juthattam, és talán kevesen mondhatják el magukról, hogy tizenkilenc évesen két bajnoki címet is szereztek.”
Bojan Brnovics: „Fantasztikusan boldog vagyok: bajnok lettem!”
Dankó Mihály, gyúró: „Lerágtam az összes körmömet, olyan ideges voltam, és bizony libabőrös lett a hátam – persze, nem a hideg miatt – amikor megtudtam, hogy vezet a Fehérvár.”
– Előzetesen mekkora esélyt adott erre a végkifejletre? – kérdeztük a DVSC vezetőedzőjét, Supka Attilát. – Tíz százalékot. Bíztam benne, hogy korrekt körülmények között dől majd el az aranyérem sorsa. Elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy sikerült megvédenünk a bajnoki címet.
– Mikor szurkolt utoljára a Fehérvárnak? – Akkor, amikor még a Videoton játékosa voltam évtizedekkel ezelőtt.
– Tudja, hogy korábban csupán egyszer akadt példa arra a magyar futballhistóriában, hogy vidéki klub duplázni tudjon? – Óriási ez a teljesítmény, örülök, hogy képletesen a Győr nyomdokaiba léphettünk. Ez csodálatos!
– Melyik elsőséget tekinti komolyabb fegyverténynek, a tavalyit vagy az ideit? – Nehéz különbséget tenni, hiszen egészen más körülmények között értük el ezeket a sikereket. Tavaly menet közben vettem át a csapatot, a mostani elsőségben az én, illetve kollégáim, Herczeg András és Mező József munkája is masszívan benne van.
– Mi következik most? – Egyelőre három hét szünet, aztán megkezdjük a felkészülést a július végén esedékes Bajnokok Ligája-selejtezőre. Hogy milyen ellenfelet kívánok magunknak? Olyat, amely ellen reális esélyünk mutatkozik a továbblépésre, és ezt a reményt aztán valóra is tudjuk váltani.
|